walking on sunshine

A mai történetem egy IQ bomba csajról fog szólni, aki ha esetleg magára ismer remélem elgondolkodik majd azon, amit írtam, mert bocsánatot kérni és visszaszívni nem szándékozom :P Na, kezdjük.

07.15 Vasárnap - Semmi…
Vasárnap, azaz a hosszú alvás napja, mert reggeli csak 8:30-tól van, szépen nyugisan ébredeztem és még azt a luxust is megengedtem magamnak, hogy ne kezdésre menjek enni, csupán 8:45-re, így a folyosón szemtalálkoztam Dórival, aki már végzett. Délutánra, rögtön ebéd után Tate Modern és St. Paul volt tervben, szóval csomó időm volt délelőtt. Kaja után el is mentem itt a környékre sétálni, vettem ki pénzt, vettem új bérletet majd körülnéztem táska után kutatva, mert a kis fekete, agyonvarrot táskám tegnap elszakadt :( De hát a boltok csak 11-12 körül nyitnak, így jó pár nem is volt nyitva, ami meg nyitva volt nem nagyon árult hozzám illő táskát. De láttam akciós HP könyvsorozatot, “vegyél egyet és a másodikat féláron kapod” akcióban *_* de ellenálltam, pedig a kedvenc kiadásom <3
Szóval táska nélkül, de bérlettel tértem haza ebédelni, teljesen elkészülve, várva az indulást. Az ebéd 13:30-ig tartott, így kettőig adtam haladékot a csajnak, hogy elkészüljön és bekopogjon, majd átmentem hozzá, mert már így is kicsit el voltunk csúszva az időben… Ő meg közölte, hogy nem jön, de este bemehetünk várost nézni. Na az any… Kedves mosoly, oké sebaj, vissza a szobámba anyázni, hogy a hülye picsa nem szólt, akkor elmehettem volna magam valahova, de így már semmi értelme, mert nem kértem késői vacsit… Szóval maradtam itthon. De kételkedtem abban az esti sétában is… Mindenesetre a vacsinál azért szóvá tettem, hogy nem baj, ha valamihez még sincs kedve, de akkor legalább szóljon. Erre semmi bocsi, meg sajnálom, vagy valami csak egy “aludtam”, ezzel magyarázva, hogy nem szólt. De mondom, reggel a folyosón találkoztunk… Ja nem, utána aludt, csak egy órát akartam, de több lett belőle. Idióta, mire találták ki az ébresztőt? Arra, ha nem alhatsz akármeddig… Mindegy, elfogadtam, és ő meg képes volt időre elkészülni és be tudtunk menni a Tower Bridge-hez, még csak nem is esett. Így végül elég értelmes estét zártunk. Attól még hülye, mint a… nem tudom mi, bármihez hasonlítanám nem érezném elég erősnek.

07.16. Hétfő - Tate Modern, St. Paul
Reggeli óra, szóval szabad a délután, de elhatároztam, hogy ma magam megyek, az jobb, kényelmesebb és gyorsabb is, képek meg már vannak rólam szerencsére. De előtte még tanóra.
Elég nyomasztó az idő, harminckor még George sincs a teremben :O Hát mi történt? Azért éppen időben befut mindenki, John még ma is fesztiválozik, így Philip van. Első beszélgetős feladat: Pénzzel meg lehet venni a boldogságot?
Na az én partnereim IQ-Bomba és barátja, akik jönnek az álszent dumájukkal, hogy pénz az nem kell, semmi köze a pénznek a boldogsághoz, blablabla. Én kb képen röhögtem volna őket szívem szerint, de visszafogtam magam és elkezdtem mondani, hogy bár a pénz nem elég a boldogsághoz, de igenis fontos, hogy legyen, hogy élni tudj, hogy ne kelljen a holnap miatt aggódnod. Szóval én lettem az anyagias, szívtelen nagyvárosi bunkó, ugye a szemükben. Na, így ment ez tovább, az ő álszent dumájukkal, majd az IQ-bomba benyögte, hogy de például a nagyszülei, ők nagyon szegények, mindig is azok voltak, Erdélyben élnek egy kertes házban és sok-sok állattal és mégis nagyon boldogok. Mondom, még sem lehetnek annyira szegények, ha ennyi sok-sok állatuk van. És akkor most  jön az, amiért a leányzó megkapta az IQ-bomba nevet: feltette nekem a kérdést, szinte röhögve, hitetlenkedve: Te azt hiszed, hogy a csirkét azt venni kell? Hát én ezen behaltam, eddig bírtam, elröhögtem magam. Nem bazdmeg, csak úgy besétál az udvarodba, hogy itt vagyok, és a tojást meg az erdő közepén találod és te kotlasz rajta… Hát ez hülye!!!!! XD Erre egyszerűen nem lehetett mit mondnai, mert közölte velem, hogy “a csirkét nem veszik, hanem azok születnek” idióta, jó, hogy nem a gólya hozza…. -.-” Mindenesetre közöltem vele, hogy egy tündérmesében él, és nagyon naiv, ha elhiszi amit mond, de igazából meg szerencsés, hogy ilyen kis burokban él, és sosem látta még, hogy milyen hatással van egy emberre a pénz hiánya… Idióta, picsa, de tényleg.
Na, ekkor jött a legjobb rész amúgy, az IQ-huszár bevágta a durcát, besértődött, biztos tönkretettem a kis álomvilágát az életről, ahol mindenki rózsaszín egyszarvúkon rohangál és minden sarkon dalolni kezd örömében. Szóval, úgy döntött, hogy megsértődik és nem lesz aktív az órán. A hangját nem lehetett hallani, és ettől gondolom nekem szarul kellett volna éreznem magam. Hát nem érzem magam szarul tőle, én aktív voltam, tanulni jöttem, hát tanulok. Amúgy is, ennél több kell, hogy a középiskolai éveim után valaki megtörjön, azt meg lesheti, hogy bólogatni fogok a véleményére, csak hogy ne legyen harag és kibéküljünk. Engem aztán nem hat meg a lelkibékéje, a sajátommal törődik, és oda meg nem tartozik az, hogy miután kimondom a véleményemet, visszaszívom. Nem vagyok én bólogató kutya a kalaptartón… Szóval megszívtad Királylány :P

IQ-Királylánynak amúgy is volt még délutáni órája is, így hamar megszabadultunk egymástól, mehettem be a városba, jé, mennyivel hatékonyabb vagyok magamban, mikor nem kell más 20 perces pisilését megvárnom és meggyőznöm arról, hogy “igen, erre kell menni, itt kell leszállni, ja 4. hete csinálom, te meg miután a szádba rágom se vagy képes jó metróval és a jó megállónál leszállni” mert igen, tegnapn nem véletlen csak olyan későn ért be… a legrosszabb megoldást választotta, olyan metróval akart menni, ami le volt zárva, mikor végre átszállt róla, rossz helyen szállt le és még anyám tudja mit alkotott össze, komolyan, ez el fog veszni itt Londonban a következő 2 hét alatt, ekkora teljesítménnyel.
Na de én bejutottam, 1 óra alatt végig néztem a Tate Modernt, mert igazából számomra semmi érdekesett nem adott, ez nekem nagyon elvont XD Aztán átsétáltam a St. Paulhoz, azt is megnéztem, bele is mentem, mondom ha már itt vagyok, akkor menjünk is be, aztán hazajöttem busszal, de mivle mp3-m épp lemerült ezért sikerült bealudnom kicsit a buszon, arra a szintre, amikor még érzékeled a külvilágot, de már félig alszol, szupi volt :D De jó helyen sikerült leszállnom és ki sem raboltak ^^

Aztán vacsi… Na mondom, IQ-Királylányt elkerülöm, várok egy fél órát, hogy megkajáljon. De szerintem ugyenazt a stratégiát akartuk alkalmazni, mert még ott volt. Na, de én nagy lány vagyok, nem csinálok itt jelenetet, leülök mellé, meg a srác mellé akivel cigizni szokott. Köszönök, ezek meg egy Hellot, nem képesek visszanyögni. Szóval átmentünk 5 évesbe és “nem beszélek veled, hogy érezd mennyire meg vagyok sértődve” verziót játszunk. Nekem aztán, megkönnyíted az életem babám, nem is tudod mennyivel könyebb úgy ignorálni valakit, ha az nem beszél hozzád *___*

Szóval ez volt IQ-Királylány története, kíváncsian várom a folytatást :D

07.12. Csütörtök - Metrózás
Reggeli órám volt, így az egész délutánom szabad maradt, hogy egy kicsit metrózgassak a városban és végre beszerezzem a londoni macimat :) Szóval megbeszéltem Ágival, hogy elmegyünk együtt a British Museumba, tök jó, metróval tök hamar ott vagyunk, szuper. De ő meg beszervezett egy spanyol csajt is mellénk, aki még csak nem is a British Museumba akart jönni, hanem az Oxford Streetre vásárolni. De arra szuper volt, hogy busszal kelljen mennünk, mert a csajnak nincs pénze. Akkor mi a fenéért vásárolja fel a fél Oxford Streetet? Igen, ez csak másnap derült ki, de ezt tette… Na, a busz remek volt arra, hogy tovább tartson, dugóba kerüljünk és én látványosan szenvedjek… Főleg mert a dugó a múzeumi megálló után alakult ki a spanyol csaj miatt, mert vele tovább kellett menni -.-” Szóval köszönöm, én nem kérek belőle, a praktikusság nekem fontos, amúgy se volt szimpi a csaj, emlékszem még hétfőn láttam az utcán és néztem is, hogy vele se barátkoznék, pedig akkor még nem tudtam, hogy egyazon suliba fogunk járni…
Na, de elmentem a British Museumba és megvettem a macimat, aki már a keresztelőn is átesett Andrew-nak hívják, és piros pulcsija van ^^ Fotó nincs róla, meglepetés a családnak :P
British után ebédeltem, majd átmentem egy megállót, csak… ööö… úgy.. sétálni, maradjunk ebben, nem akarom senkinek a meglepetését lelőni ^^
Aztán még reggel, a suliban az aktuális Metro újságban elolvastam egyetlen egy cikknek a mellé rakott szövegodbozában az érdekességet, ami egy olyan sorozatra vonatkozott, aminek egy-két rajongóját ismerem, így gondoltam elmegyek már arra az Earl’s Court Station-re, lefotózom ezt a fontos Police Boxot, nem tudtam ellenállni a kísértésnek, annyira sorsszerűnek éreztem a dolgot, szóval semmi hasznos nem volt benne, csak leszálltam, lefotóztam, vettem egy rágót, hogy még se azonnal menjek vissza a metróba, és indultma haza. És mégis elment vele za egész délután, bár tény, hogy a buszozás rátett egy adagot pluszba -.-“

07.13. Péntek - Teszt, Esti séta
Délutáni óra, ám mégis korán kelés, még mindig a reggeli miatt, de aztán mentem is visszafeküdni egészen tizenegyig, amikor végre arra jutottam, hogy ideje felkelni és legalább egy kicsit tanulni a sulis tesztre. Egyébként remek álmaim voltak, Andrew Garfieldról és Chord Overstreetről *_* Szóval teszt volt, szerintem elég jól ment, a szövegalkotásos rész még nem lett kijavítva, a többi részben 2 hibám lett ha jól emlékszem, szóval büszke vagyok magamra, bár nem volt egy bonyolult teszt azt is be kell látni. Egyébként elég laza nap volt a suliban, John a tanárunk épp fesztviálozik, így Philip helyettesítette, aki nem igazán tudta, hogy mi van, de azért végülis jól megvoltunk, ilyen lehetetlen helyzetekről beszélgettünk, sok-sok If… would.. mondatot kellett használnunk és sokat beszéltünk, szóval jó volt.
Aztán Dórival esti városnézést terveztünk, örültünk, mert egésznap jó idő volt. Végül nyolckor útnak indultunk és ránk szakadt az eső, szóval nem volt akkora élmény XD A Big Benhez mentünk be metróval onnan akartunk átmenni busszal a tower bridge-ig, csak éppen a buszok már nem igazán jártak 10 órakor, ami szerintem botrányos, de mindegy… Úgyhogy a Temple Station-ig, ami kb. a féltáv sétáltunk, majd mivel az eső sem akart elállni úgy döntöttünk, hogy inkább hazamegyünk és majd még egyszer bejövünk, akkor majd a Towerhez megyünk egyenesen. Azért egy-két képet így is csináltunk, és arra jó volt, hogy meglegyen az első elázásunk Londonban ^^

07.14. Szombat - Panoptikum, Állatkert
A szerdai panoptikum pótlására került sor ma, 8:30-kor találkoztunk Ágival a metrónál aztán egy átszállással már el is értünk a Baker Streethez. Persze most, hogy hagytunk rá időt fél óra alatt ott voltunk, a jegyünkre meg 10 óra volt írva… De beengedtek minket korábban is szóval nem volt gond. Aztán fényképezőgépet cseréltónk és mehetett a pózolás. A magam részéről jól megszívtam a leányzó nem egy fotózseni :( :( :( azért egy-két fotóm lett, ami használható, de így azért nem az igazi…. :( :( azt hiszem ez így a legnagyobb csalódás eddig, mert ezt a 23 fontot így kicsit elvesztegetésnek érzem, hogy alig van jó képem, és igen, a Madam Tussaude’s a fényképekről szól, ez tény és kész. De majd egyszer visszajövök családdal és akkor lesznek normális képeim.
A panoptikum után Dórival találkoztam, olyan egyre ért be a városban én addig ebédeltem egyet, majd mivel szép időnk volt, úgy döntöttünk, hogy akkor gyorsan le is tudjuk ma az állatkertet, mert ki tudja milyen idő lesz a következő héten. Szóval újabb 23 font el, és bár jó volt, jó volt, szerintem a Budapesti Állatkert szásszor jobb :$ Szebb, jobb az elrendezése, több az állat, a látnivaló benne, az áráról nem is beszélve. Szóval csalódás volt :S
Mindenesetre rendesen lejártuk a lábunkat és még sétálhattunk tovább a legközelebbi metróig, ami  elvileg 15 percre volt, szerintem jóval többre… De szerencsére eszembe jutott, hogy mintha erre fele járna a 134-es busz (amit a térkép nem jelöl, de nekünk az kell haza) és igen, meg is találtunk így átszállás nélkül haza tudtunk jönni, szóval minden szupi volt, vacsi is meg volt és a buszon kitaláltuk a holnapi állomás.
Holnap Szent Pál katedrális bemenetellel együtt és Tate Modern, ami meg ingyenes. És még az se érint így minket, ha eső nap lesz, örülünk! :D

07.08. Vasárnap - Science Museum
Vasárnapi úticélom a Science Museum volt, egy újabb ingyenes múzeum, kár lenne kihagyni, ugyanott van, mint a korábbi Természettudományi, csak másik kijáraton kell feljönni az aluljáróból, semmi újdonság. Szóval könnyen, gyorsan odaértem és meglepődve tapasztaltam, hogy INGYENES a térkép! Micsoda újdonság! Nagy reményeim azzal kapcsolatban, hogy itt nem lesz annyi gyerek, mindenesetre hamar köddé vált, mert akadt itt is, bár nem tudom miért egy Tudományos múzeumban… Még szopó babát is elhoztak! De miért? Na mindegy, nem az én dolgom… Amúgy egész kellemes kis múzeum ez, érdekes és a leírások is érdekesek, meg külön van választva az ultramodern rész a rendes kiállítástól így jobban tetszett, mint a Természettudományi… Volt hétköznapi tudomány alakulás, eredeti DNS modellel (az egyetlen dolog, amiről fényképet készítettem :$ ) volt orvoslás története, űrutazás, repülés, anyagok, földművelés, matematika, csillagászat, órák, földrajz, szóval sok-sok minden és egy különleges zene terem, ahol puha szőnyeg volt, hogy lefeküdhess és csak élvezd a zenét, ami egész nap ment, klasszikus verzióban természetesen. Az egyes hangszercsaládoknak külön részlege volt, ahol kotta is volt, és például láttam egy fuvolás lányt, aki a felvételen lévő zenészekkel együtt játszott, érdekes volt, de gyakorlásnak igazán remek lehet :) Souvenir nulla, 82. rubik kockára nincs szükségem :D

07.9. Hétfő - Suli
Semmi érdekes, sokáig aludtam, aztán suli, kevesen voltunk, az új diákok majd holnap csatlakoznak hozzánk.

07.10. Kedd - Oxford Street, Regent Street, Spiderman
Reggeli órával kezdtem, ahol sok-sok új arc köszöntött az új diákok személyében, sok örmény lány volt, elég harsányak és dekoncentráltak voltak, kicsit idegesítettek, nem lehetett miatutk haladni, és mikor beszéltek azt se angolul tették…. mi magyarok is oké, egymással beszélgetünk többet, de ha órán vagyunk azt is angolul tesszük… Jött is 2 új magyar, Ágnes a Richtertől és Dóri a az ELTE-től, vagyis ő ott tanul, nem nyert semmiféle pályázatot :D Elég rendesek, úgyhogy örülök, hogy megint nem vagyok egyedül. Dóri ráadásul Chester House-os, így még jobb.
Suli után mindenesetre siettem haza, átpakoltam a táskámat és már mentem is tovább be a Picaddily Circus-höz, hogy végig a Regent Streeten eljussak az Oxford Streethez, souvenir vásárlás volt a cél, vettem is egy kevés teát, bár csak otthon jöttem rá, hogy tea füvet vettem filter helyett -.-” mindegy, még tradícionálisabb és szép a doboza :D Ennyit sikerült összehoznom. Pedig az 5 emeletes játékboltban azért láttma nagyon sok mindent, eredeti Steiff Teddy Macikat, gyűjtői példányokat, üveg vitrinbe zárva és sok-sok filmes relikviát, főleg Harry Pottereseket, pálcák, seprűk, jelvények, tekergők térképe, Roxforti levél, Expressz jegy és még megannyi dolog, természetesen igen drága áron… De sikerült üres kézzel távoznom, erős maradtam!! :O :D
Az egyik tipikus souvenir-souviner boltban egy srác kiszúrt magának és nem hagyott békén, a szerencsém kb. az volt, hogy ő volt az eladó, így a boltot nem hagyhatta el, de megkérdezte, hogy szingli vagyok-e, amire reflexből vágtam rá egy  no-t és kezdtem el ábrándos tekintettel beszélni az állítólagos barátomról, mire nagy szomorúan azt mondta, hogy pedig remélte, hogy itt maradok örökre… aha, persze….
Ezután már mentem is haza, nagy nehezen a busz megállómat is megtaláltam, a régi gyógyszertár hajkurászó kalandomra visszaemlékezve, ott volt az akkor meglelt gyógyszertár mellett *_* onnantól kezdve meg már ülnöm kellett, és hazafele, még az esti mozi helyszínét is kinéztem.
Mert igen, végre eljutottam oda, hogy megnézzem az új Pókember filmet, ráadásul nem is egyedül, mert vasárnap este összeismerkedtem egy francia lánnyal, Alexandraval, aki eljött velem, aranyos lány, de ő a St. Giles suliban tanul. 7,50 volt  a jegy, és ez a 2D-s verzió, és kis város széli, pici mozi, nem is volt óriási kivetítője meg semmi, és még kaját se vettem, hogy “olcsón” megússzam. Érdekesség, hogy bemész és stipo-stopi van a helyekért, nem pedig hely jegy, mint itthon. Alex azt mondta náluk is stipi-stopi van, furcsálta a helyjegyes dolgot. Ez magyar sajátosság lenne? :D
A film mindenesetre nagyon tetszett, bárki bármit mond :P Meg is fogom venni DVD-n, ha kijön nálunk, remélem azon lesz eredeti hang, ha már a moziban otthon cska szinkronosna lehet nézni.
Este az egyik sorozatomat néztem laptopon, ami ugye nagyon hangos tud lenni, annyira, hogy a szoba túl végiben már nem is hallja az ember. Épp véget ért, mikor bekopogtak hozzám, hogy halkítsam le, ráadásul egy Staff volt. Nem tudom, hogy hogyna hallotta meg bárki, de ha meg is hallotta, miért kellett rögtön a staffhoz rohanni, miért nem kopogott át ő maga? Szóval fekete pontot kaptam… az meg nem zavar senkit, hogy 3 napja minden este, éjfélkor búsójárás van a folyosón, rohangálnak, ajtót csapkodnak, röhögnek és valami porszívó hangú gépet is benyomnak. az rendben van, de a laptopom az bizonyára üvöltött, valóban :D

07.11. Szerda - Kensington Garden
A mai program a panoptikum lett volna, de kiderült, csak ketten jelentkeztünk, nekünk meg 4 emberre lett volna szükségünk. De legalább a magyar lánnyal így megtaláltuk egymást, ő ugyanis másik csoportban van. Végül úgy döntöttünk, hogy akkor majd elmegyünk magunk, a suli meg van olyna kedves és lefoglalja nekünk a jegyeket szombatra, akkor legalább az idő miatt sem kell majd aggónunk, nem kell sietnünk vissza a suliba. Ma viszont akkor elmentünk együtt a Kensington Gardenbe. Az idő irtó szeszélyes volt, két perceket esett az eső, 2 perceket sütött a nap, ha sütött a nap nagyon meleg volt, ha nem, akkor nagyon hideg, egy rémálom… és a szél is erősen fújt, így többször kifordította az esernyőmet is, szegényke :( De a park az nagyon szép volt és nagyon nagy, de így is sikerült szinte mindent látnunk, egy olimpiai parkot is, azt ahol majd az evezős számok lesznek, ahol majd a magyarok sikert aratnak, ugye? ugye? :D aztán a Diana emlékszökőkutat, ami nem tipikus szőkőkút, inkább olyan folyó szerű, de szép. Akkor itt volt a Kensington Palota, az Albert Memorial, Pán Péter szobor, meg ilyesmik, szép volt és nagy, és itt is voltak mókusok ám rendesen ^^
Szerencsére a suliba is időben visszaértünk és még ebédelni is tudtunk. A tegnapi örmény lányok közül már csak egy maradt, halleluja, csoportot váltott 3 is, remek *_* így most már lehetett dolgozni is végre, és haladni, jó kis óra volt. Haza fele se kellett egyedül jönnöm és a vacsora meg nagyon jó volt, először Dórival a magyar lánnyal, és a megmaradt örménnyel vacsiztam, de az utóbbi hamar elment, mire jött váltásnak Alexandra és a barátnője, aki svájci és nem tudom a nevét kiejteni se, nem hogy leírni :D meg még egy ázsiai külsejű, Oroszországból érkezett nő, akinek megint nem tudom a nevét, és jót beszélgettünk, nevettünk az asztalnál, egy élmény volt.

Holnap British Museumba megyek macit venni, meg kicsit sétálni a környéken, aztán ha lesz holnap Musical nézés, akkor az az esti program, ha az nincs, akkor lehet bemegyek esti fényben Temze partot nézni, csak ez utóbbihoz kéne társaság, de most már a sok ismerős közül valamelyiknek csak lesz kedve velem tartnai. Ugye?

Mára esőt ígért az időjárás jelentést, úgyhogy a múzeumot tűztem ki célul. Persze végül az eső csak este jött el, mily meglepő..

Szokásos 7:30-as reggelivel indítottunk a napot, tojás mint mindig, már meg se lep. Ha hazamegyek jó ideig nem akarok tojást látni. Reggeli után nagyon fájt a fejem, úgyhogy rögtön vissza is feküdtem és egészen az ebédig az ágyban maradtam. Ez volt az első ilyen hétvégi ebédem, ilyenkor gyümölcslének kinéző szörpöt adnak XD Az ebéd jobban sikerült, mint a vacsora, ilyen paradicsomszószos zöldséges kagylótésztát ettem és zöld almát kértem desszert gyanánt. Aztán már inudltam is a múzeum felé. Kicsit izgultam, mert “csak” 10 font volt az Oyster Cardomon és fogalmam sem volt arról, hogy mennyibe fog kerülni a metro. A 102-es busszal eljutni a metroig az 1,35  az rendben van. A metro meg ugye zóna függő… 17 állomás volt a South Kensingtonig, de végig ülni tudtam, oda is meg este vissza is, így nem volt gáz. Végül 2 valalemmyibe került, úgyhogy megnyugodtam, hogy még haza is haza tudok jönni, nem kell feltöltenem. Tök jó volt, mert aluljáróban el lehetett jutni a múzeumig, egyértelműen ki volt táblázva, hogy merre melyik múzeumot találod. Volt ám tömeg rendesen, hétvége van, nem esik és a múzeum meg ingyenes… Szóval beálltam a szép hosszú sorban, de nem kellett sokat várnom, épp annyit, hogy kipihenjem a metroutat és ráhangolódjak a múzeumra. Pedig tényleg hoszsú sor volt, de szerencsére haladt, mert csak a táska átvizsgálás miatt volt a sor. Nekem át se nézték a táskámat… Souvenirem innen is van, 1 fontos térkép a múzeumról, és az pont jó emléknek :D
A múzeum épülete nagyon tetszett, a tömeg és a sooooook gyerek már zavaróbb volt :$ De hát igazából nincs min csodálkoznom. Kicsit lebutított, meg nagyon gyerekközpontú az egész múzeum, meg túl modernizált, minden nyomkodható, interaktív, kisfilmet ad stb. Amúgy azon mindig röhögni támadt kedvem, ahogy a műanyag állatokat fotózták…. lehet, hogy velem van-a baj, de engem egy műanyag kígyó nem hoz lázba, bármennyire is élethű, annyira főleg nem, hogy le is fotózzam. Igazából az állatoknál sokkal jobban tetszett az ilyen Földdel kapcsolatos rész, mint a vulkános, földrengéses, klímaváltozás, ásványok, földtörténeti időszakok, ilyesmik. Ott nem is volt annyi gyerek szerencsére, őket az állatok hozták lázba. A legvégére hagytam a dinókat, hogy elmenjen a tömeg, mert oda külön sor állt, a dolgozók nem engedtek be egyszerre mindenkit. Így öt óra körül mentem be csak, de még akkor is volt tömeg rendesen, egy ilyen kis kijelölt szűkebb (2 ember egymás mellett max) folyosón kellett haladni, erre neki állnak fotózkodni (persze nem gyors katt, és gyeürnk tovább verzióban…) meg smárolni és társai. Hahó, emberek vannak mögötted is, nem csak te vagy ezen a nyomorult világon! De azért végig vergődtem magam ezen a részen is, volt mozgó nagy-nagy Trex kiállítva, az mondjuk elég menőn meg votl csinálva. Viszont hiányoltam a Raptorokat :( Kép nagyon nem készült, rólam még annyi sem, mert ugye egyedül voltam és ugyan álltam 5 percig, hogy találjak valakit, aki elég szimpatikus ahhoz, hogy megkérjem fotózzon le, de nem jött senki. Volt morcos arcú nő, arabok, ázsiaiak, pedofil arcú bácsi… túl gyorsan futó fiatal srácok, ügyetlen tini lányok, de senki akiben megbíztam volna. szóval nem lett fotó, bocsi anya, apa!

Hazafele már le volt zárva az az aluljáró, ahol koradélután érkeztem, így meg fogalmam sem volt, hogy merre van az állomás. Végül követtem a tömeget és rá is találtam, de iszonyat sok ember akart velem egyirányba menni. Szerencsére itt is ugyanaz a helyzet, mint otthon, mindneki lusta elmenni a peron végibe és az utolsó kocsiba szállni, én azonban megtettem és ülő helyem is lett. Két megállóval később felszállt egy nő, nagy kínkeservek árán, botja volt és a fárje segítette, velem szemben egy fiatal férfi ült, mellette egy másik, én mellettem egy fiatal csaj, de senkinek fel sem tűnt. Én meg már álltam is fel a helyemről és adtam át a helyemet, a nő nagyon hálás is volt érte. Komolyan mondnaom, szerintem itt londonban ha udvariassággal találkozol, akkor szinte teljesen biztos lehetsz benne, hogy az illető nem törzsgyökeres londoni, valahonnan máshonnan hozta a kultúrált. Két megállóval később megint volt helyem, mert egy csaj leszállt, szóval más is biztos belehalt volna, ha átadja a helyét, annak, akiről ordít, hogy alig tud állni.

Hazaérve sok minden nem maradt, csak a vacsi, ami furcsamód nem votl jó, pedig már megszoktam, hogy azért egész jól főznek. De már tudták ránézésre a szobaszámomat a konyhában, megszokták, hogy mindig kései vacsoráért jövök. Csirka volt valami borsós szószban, kaptam 3 combot meg 1 szárnyat nem is értettem, mondom sok lesz ez. De nem volt, mert alig volt rajta hús, csont volt az egész… Jár még mellé főtt zöld bab és félig nyers krumpli, de egyik sem hozott lázba. A desszert finom volt, piskóta volt sok-sok gyümölcsdarabbal, de a gyümölcsöt nem tudtam beazonosítani XD Lilább, mint a meggy, de rózsaszínebb, mint az áfonya. Mindenesetre finom volt :D

Holnap állatkerttel szeretnék próbálkozni, de most épp esik, nem tudom mi lesz az idővel holnap reggelig. Majd szurkolok este, hogy kisüssön a nap.

Ettem Créme brulée-t és isteni volt *_*
Varrtam táskát és érdekes lett, de egyben van :D

Ezen a héten nem nagyon mentem semerre, csak a suliba meg vissza, így feleslegesnek tartottam volna, hogy napi szinten írjak.
A hét alatt nagyon jó kis csapat jött össze a suliban, az Upper-Inter. osztályban, a sok-sok olasszal nagyon jól kijövünk, kár hogy mindegyikük haza megy holnap, így jövőhéten kezdhetem előlről a barátkozást az új emberekkel :( Kíváncsi vagyok amúgy, hogy ki lesz a tanárunk, jó lenne ha John maradna, őt nagyon megszerettem, mint tanárt és, mint ember is.
A héten egyébként már olasznak is néztek a kiejtésem alapján, úgyhogy már lassan minden voltam csak magyar nem, az valahogy senkinek nem jut az eszébe :D
Volt már takarítás a szobámban, eddig azt hittem, hogy jött már, mikor nem voltam itthon, de nem ez volt az első, és szépen elrendezte a plüssállataimat is, de arról már raktam fel képet.
Az időjárás szörnyű, szörnyen szeszélyes, egyik nap megsülsz, a másik nap megvagysz és még nap közben is nagyon változik, lehetetlenség normálisan felöltözni, de én már szerencsére túl vagyok a nyári megfázáson, most már nem fenyeget veszély ^^

És akkor egy két szót George-ról, aki egyébként, valami Gregorio vagy hasonló…
Ő egy orosz férfi, aki réééééééééééééééééééééémesen idegesítő és kiállhatatlan. Iszonyat sokat beszél, közbe szól másnak, kijavítja a kiejtését és a nyelvtanát beszéd közben másoknak, és néha még a tanárt is, hogy “ezt a szót nem ilyenkor használjuk” “ebben az igeiődbne ezt nem lehet használni”. Aham, orosz barátunk biztos jobban tud angolul, mint az ANYANYELVI tanár. Hihetetlenül makacs, okoskodó és főnőkösködő, szegény tanárt is kiakasztja, úgy sajnálom érte :( A legdurvábbat akkor is most szerdán alkotta össze. Az volt a kérdés, hogy: Mit csinálnál, ha tökéletes donorja lennél a barátodnak, és csak úgy maradhatna életben, ha neki adod az egyik vesédet? Nos, mindneki azt mondta, hogy amennyiben nincs más mód és a legjobb barátomról van szó, akkor odaadná. Kivéve “Dzsordzs”ot, aki venne a barátjának egy vesét a piacon. És hiába közölte vele 14 ember, hogy az illegális, szerinte akkor is mi voltunk a hülyék… Végül a tanár lezárta azzal, hogy a csávó orosz, és ez megmagyaráz mindent. Szóval várjuk, hogy megjelenjenek London utcáin az első “Kidney Shop”-ok, George barátunk majd üzletláncot indít veseeladásból. Mindenesetre ez a csávó már itt volt, mikor megjöttem és még marad is ki tudja meddig, nem tudom hogy szabadulhatnék meg tőle. Mert John csoportját akarom, de abban ő is benne van….

Akkor egy kicsit fényezem is magamat. Fogalmazást kellett írni az első barátságunkról és mikor megkérdeztem egy hibámat a tanártól, elmondta rá a választ, majd közölte, így fű alatt, hogy az enyém nagyon is jó kis fogalmazás volt *_* akkor ma egy ilyen szóbeli feladatnál engem is felszólított majd megtapsoltatott az osztállyal, hogy milyen ügyes voltam :$ ezek a kis apróságok olyan jól tudnak esni egy nyelvtanuló diáknak szerintem, fontos hogy növeljük a tanuló önbizalmát :)

És felfedeztem egy új kajáldát, ami még a többihez képest elég olcsó és friss alapanyagokból dolgozik és még laktató is. Szóval a következő két hétben szerintem elég sokat fogok majd ott kajálni.

A hétvégére London Zoo a terv, hogy ha jó idő van. Ha pedig esik, akkor a Természettudományi Múzeum lesz a célpont. Nincs túl közel egyik sem. Ha jó idő lesz, akkor elindulok már reggel a Zooba, de ha rossz, akkor majd csak ebéd után megyek a múzeumba, úgyis nyitva van majdnem hatig, az azért elég idő lesz.

A magyarok mindenesetre hazamennek, úgyhogy egyedül maradok, de ez olyna szempontból azért jó, hogy az angolom jobban fog fejlődni. De azért olyna biztonságot adott az, hogy magyarok is voltak körülöttem :$